Végre kicsit téliesedik az idő.
Éjjel mínusz 1-2 fok volt,jó lenne,ha így maradna.
Elpusztulnának a vírusok is,nem terjedne tovább az influenza.
Én is élveztem az enyhe időt,de most már nem annak lenne ideje.
Ha nem lesz hideg,az nagyon sok bajt okozhat.
Legyen ma vidám,szép napunk!
A legegyszerűbb illatosítót és hangulatfestőt készítettem el az advent jegyében.
A narancsot úgy pucoltam meg késsel,hogy a lehető leghosszabb héjjat adjon.
Majd a héjjat ollóval becakkoztam,feltekertem és egy kis porcukorral meghintettem.
Használhatunk még hozzá néhány szem szegfűszeget,fahéj darabkákat.
Jácint és tulipán hagymákat ültettem.
Ma névnapot ünneplünk és ilyen szépen kinyíltak.
Mindjárt kész a téli kedvenc,a répatorta 
Apró öröm,de mégis...nekem az...
Lassan,de biztosan haladok a lakás díszítésével.
Gyerekkoromban mindig egy ilyen cica után vágyakoztam.
Abban az időben ilyen macskához nagyon nehéz volt hozzájutni,
mert egyrészt sehol nem lehetett kapni,másrészt nagyon drága lett volna.
És különben is..." lakásban nem tartunk állatot".
;){kind=icon}
Végül mégis sikerült
A gyerekeimmel egy gyereknapi kisállat vásárban voltunk,és ott találkoztunk ezzel a cicával.
16 évvel ezelőtt történt,hat ezer forintba került (volna).
A fiam addig- addig alkudozott,míg 500 forintért vettük meg.
Nagyon szerettük, a család kedvence lett.
Az ősi ösztön azonban nagyon erősen élt benne.
Ahonnan ő származik,azon a vidéken ezeket a macskákat házőrzésre használják.
Hát...ő őrzött becsülettel,minden idegent megtámadott már az ajtóban ,
és erről leszoktatni lehetetlen volt.
Nagyon szerettük, kedves hízelgő,odabújó macska volt.
Érdekes volt általa kiismerni a macskalelket.
Most kutyusunk van, róla már többször írtam.
Nagyon kedves,szeretetteljes állat.
Mi mindenre képes az emberi lélek?
- egyszer azt mondja az anyjának,hogy addig fogja bántani,megalázni és gyűlölni,
amíg az abba bele nem hal,mert hogy ez egy pszichikai játék,
amit ő minden áron meg fog nyerni
- és igen,ennek érdekében mindenféle aljasságot,hazugságot elkövet,
de az anya nem csatázik,türelmesen vár
- egyszer meglátja az anyja blogján,hogy annak infarktusa van
Következőket teszi:
nem méri fel a helyzetét.. a sajátját,mert a szemétségeivel neki kell együttélnie,
nem lép,és meg sem próbálja rendezni az anyjával a kapcsolatát
Ellenben:
-az egyébként német nyelven íródó blogjába kivételesen magyarul
tesz egy bejegyzést,miszerint haza jön majd
- tájékoztatja az öccsét arról,hogy éppen abban az időben,amikor az anyja állapota a legnehezebb, ő éppen akkor itthon volt,
a sógornőnél aludt,és mellesleg küld az öccsének a kislányáról fotókat...tudván,hogy az öccs azonnal jelzi ezeket az anyának,
akinek mindez majd nyílván nagyon fáj...
had fájjon,most volt infarktusa,ettől majd jól kiborul...
- ezek után kedvesen beír az anya blogjába,mintha eddig is minden a legnagyobb rendben lett volna,semmi,de semmi probléma nem lenne, az
előző öt esztendő gonoszkodásai meg sem történtek volna ...jobbulást kíván az anyának...
és most kivételesen odaírja a blogja url-jét,hogy az anya láthassa a blogban lévő bejegyzést,miszerint ő hazajön...
( eddig kizárólag úgy írkált anyja blogjába,hogy ne hagyjon nyomot maga után)
- apa felhívja a sógornőt,aki közli,hogy nem volt itthon,nem aludt náluk és nem is tudnak róla
Hát kérem...ez is egy része volt a pszichikai játéknak...
Mostmár tudjuk,mire képes az emberi lélek.
A lánynak nincs más dolga,mint hogy folyamatosan bosszút forral,
terveket dolgoz ki ilyen részletességgel...és gyűlölködik..
(azzal azért tisztában vagyunk,hogy ez a viselkedés kire jellemző)
Meg azt is tudjuk,hogy anya csak egy van...
Konkluzio: sosem tudhatjuk kit hordozunk a szivünk alatt,
és kire áldozzuk minden erőnket hosszú éveken át...
Fenti bejegyzést látva hadjáratba kezd az anyja ellen.
Az összes ismerősnek és barátnak levelet ír az anya háta mögött,amelyben mindenkit biztosít arról,hogy mindez nem igaz...és az anya ilyen,meg olyan...
Ezt itt a blogolon több-kevesebb eredménnyel már előadta.
Legutóbb blogot nyitott,és az ismeretlenségből kizárólag az én ismerőseimnek írt. Első körben A-nak.
Miután A. születésnapjára egy Sting dalt adtam, Dessertrose címmel,így a lány ezen a néven nyitott blogot,és kereste meg azonnal A.-t...tudta,hogy ezzel a névvel nyerő lesz...
Annyira de annyira átlátszó volt...
A "barátaim"emiatt elmaradtak ,A...,L...,B...,Cs...
Miután a barátok elhagytak engem,ő bezárta a blogját és távozott a blogolról.
Az igazi barátaim itt maradtak.
Akik ismernek engem,és az egész helyzetet,azok itt maradtak.
Akik ismerik őt,idejöttek hozzám,van,aki személyesen is megkeresett,
és hálás vagyok nekik ezért,hogy nem hittek a gyűlölködő beszédnek,hanem a saját szemüknek.
Nem beszéltem eddig erről itt,aki eddig is tudott róla,az tudta,másnak meg nem dicsekedtem vele
.Eztán sem fogok.
Már nem fáj,már kiégett bennem minden remény ,már elvágott minden szálat,ami a családjához kötné.
Sajnálom.
Talán egyszer visszatalál.
Hogy ezt megérem-e...vagy örökre megnyomorítja magát a tetteivel...nem tudom.
Ezzel ezt a témát lezárom.
És elértem IGEN, végre elértem!
Az önfejlődés csúcsán vagyok! A legtetjén. És ez nem véletlen, ez már nem az!
Zöldül a kezem, talán jedi lennék? Á, dehogy! Tán madár látta piros felhő? Á, dehogy! Rácsaptam véletlenül a csomagtartót?
Na ez nem volt véletlen! Az egyetlen nem véletlen esemény az életemben.
Tudom! De hova vezetett?
Fájt. És ezért rájöttem: vámpírjediangyalkopter vagyok!
Minden tünet együtt: szeretem a csokit, barna a hajam, néha tök rossz kedvem van, néha meg tök jó, tudok olvasni, és néha nagyon irigyelem a betűt, 170 cm seggberúgott önsajnálatú pozitív depressziós!
Valamit kihagytam? Csak mert a tükör is lehet görbe.
A leírt szó nem szentírás.
A vélemény az vélemény.
A tapasztalat tapasztalat.
A szeretet az szeretet, bármilyen formáját éled is meg.
A harmóniának is sok fajtája van. De semmi sem állandó, minden változik.
Az utad pedig a Tiéd, vagyis egyedül TE változtathatsz!
Lehetsz te arkangyal vagy farkangyal...
Lehetsz bármi, ha elhiszed.
De hinni, azt, ki tanít meg?
Ezt a sok véletlent egy rakáson!
Hogy az önfejlődés útját véletlenül megleltem, amikor elhagytam a szerelmem is csak véletlen és leginkább a szerelmem tehet róla, aki csodák csodája nem akart visszajönni, miután kirúgtam és sértegettem, mily meglepő! Nem is értem. Véletlen! Hallatlan véletlen! Kénytelen voltam megvuduzni és visszavonzani és bár semmi kedve nem volt szabad akaratából, de elkezdett visszavonzódni és hát véletlenül pont akkorra meg betoppant a nagy Ő!
Ő tehet róla, hogy Ő ő! A Nagy Szabad Akarattal. Meg, hogy a nagy szerelmi visszavonzás vuduja máris dobódott és az energia útja másfelé fókuszálódott. Nagy Szabad Akarat, nagy Szabadság.
Az a rohadt energia! Az tehet róla, hogy akkor a nagy Ő már nem bírta energiával tartani a nagy betűket és ledobva nagyságát, kicsi ő-vé degradálódott, megtaposott és elment. Erről a jedik tehetnek, biztos vagyok benne... Már izzik is a kardom, ami amúgy rózsaszín...mert lány vagyok. Hosszú és néha elromlik. Akkor nem zizeg, csak serceg. Vihetem a jediszervízbe! Még garanciális.
(folyt)
Amerika Feldmár Andrástól idézgetett.
Az egyik írás arról szól,mennyire vagyunk felelősek önmagunkért.
Erről a következők jutottak eszembe:
Véletlenek márpedig vannak.
Meg jedik. Meg indigók.
Meg orkok. Meg vámpírok. Trollok... Harry Potter... Meg helikopter... Meg húsvéti nyúl...
Meg a télapó.
Vagyok én is. Véletlenül pont itt és pont most, de véletlenül sem szándékosan, csakis véletlenül...
Valahogy sodródok az életben véletlenül persze és nem hiszem, hogy én tehetnék róla.
Nem azért az én életem, mert én teremtettem ilyennek a félelmeimmel és a kételyeimmel, hanem azért, mert véletlenül valaki csúnyán kibabrált az én életemmel... Biztos Harry Potter volt. Vagy egy angyal... Egy fekete szárnyú, skótszoknyás, szivárványszínű zoknit viselő, vanília illatot árasztó, szőkére melírozott hajú, enyhén molett hölgyecske... Aki kicsit csámpásan repült, kis híján leverve az ablakpárkányomat. Ők tették!
De nem okolom őket érte, mert szigorúan véletlenül sikerült nekik!
Az alvászavarokról pedig az álommanók tehetnek, akik szintén köztünk járnak, fekete hajuk van, lila szemük és indigószínű ruhákat viselnek... Persze csak, ha nincs véletlenül a mosodában! Ha véletlenül ott van, akkor felvesznek akármit. És azzal ütik el véletlenül feleslegessé vált idejüket.Viccesek nagyon.
Ezt a sok véletlent egy rakáson!
(folyt)
