Idén először hivatalosan is ünnepelhetjük az Apákat.
Vajon mitől jó egy apa?
Idén először hivatalosan is ünnepelhetjük az Apákat.
Vajon mitől jó egy apa?
Három hétig itt volt az unokám.
Mindent együtt csináltunk,főztünk,takarítottunk,mint régen a gyerekeimmel.
Sokat sétáltunk, játszótereztünk.
Állatkert, strand...minden,ami egy ekkora gyereknek élményt ad.
Minden nap kisétáltunk a Rába szigetére, elcsendesedtünk,hallgattuk a természetet,fákat öleltünk.
Rajzoltunk,köveket festettünk.
Mivel otthon balettra jár,bevittem egy balett próbára ,ahol igazi felnőtt balettosokat láthatott.
És persze tanulta a magyar nyelvet.
Az anyja otthon magyarul is beszél vele,mégis csak a német környezetben a németet hallja.
Első héten még próbálkozott a némettel, amire azt mondtam,hogy nem értem. Akkor addig próbálkozott,míg sikerült magyarul is. Ezen a héten már mondatokban beszél,és már én sem óóóóma vagyok,hanem naaagymama.
Most jól kiunokáztam magam. Legközelebb augusztusban jön 2 hétre.
Addig marad az eddig jól bevált web nagyiság.
Ma jön a lányom érte,pénteken mennek haza.
http://www.fn.hu/belfold/20110608/himnuszt_is_megujitja/
...egyéb feladata nincs is ebben az országban a kormánynak...
Március közepén ismét felszereltem a webkamerát.
Így folyamatosan figyelhetitek a gólyafészek életét.
Chuck és Ludmilla vissza tértek, 4 fióka született.
Mondhatjuk,hogy nőnek,mint a kölyök gólya...
Vacak ez a mai nap.
Nagyon rosszul indult. Valamivel 6 után egy hatalmas furcsa zajra ébredtem.
Az egyik szomszéd kiugrott az erkélyről,és előttünk csattant a betonon. Mentő,rendőr,helyszínelők...
57 éves ember , fél szemére 100%-ban vak,munkát sehol nem kap,most pedig a csodálatos és nagyon hasznos új törvények miatt megvonták a rokkant nyugdíját,mind a 28 ezer FT-ot.
Mivel nem akart a gyereke terhére lenni,kiugrott.
Ennyi... ide vezet a kilátástalanság, amire sodorták az országot.Spórolnak a betegek,az öregek,a kismamák terhére,és van pofájuk felvenni a közel 2 milliós fizetéseket. Mert a spórolás nem ott kezdődött,hogy megszüntessék az aránytalanul sok fizetéseket. Nem. Ott kezdték,hogy ellenőrzik a rokkant nyugdíjjakat...és megvonják. Így nyírják ki az érintett korosztályt.
Így nem kell fizetni annak,aki belerokkant a munkába.
Szép lassan majd mindenki felfordul,beledöglik,vagy kiugrik...
Nem tudok aludni.
Fájnak a gondolatok.
Üresség van bennem , nincsenek emlékeim.
Csak pár kép,illatok,érzések.
Örök titok maradt.
Nagyon hamar magamra hagyott,és amíg velem volt sem ölelhetett,mert beteg volt.
Az akkori népbetegség, a tbc tartotta tőlem távol , majd ragadta el.
Tabu téma maradt a mai napig.
Hiába kérdem apámat,nincsenek válaszok.
Hiányoznak az emlékek.
Olyan,mintha nem is lett volna.
Csak a fájdalom van,és valaminek a keresése,amiről azt sem tudom,hol keressem.
Nem szeretem ezt az ünnepet.
Fáj,amikor a gyerekeim virággal köszöntenek,mert én sosem köszönthettem.
Csak egy hatalmas űr van bennem.
Köszönettel tartozom,mert az életet tőle kaptam.
Ma már azt is tudom,hogy a hiányával nevelt,attől lettem erős.
De más tudni,és más érezni.
És még ma is csak a fájdalmat érzem.
Azt gondolom,ez sosem múlik el, amíg élek.
Ahány ház,annyi szokás.
Mi is kialakítottunk egy hagyományt a családunkban,amit igyekeztem átadni a gyerekeimnek.
Így már több,mint 35 éve azonos a menü,és az ünnepi készülődésnek is határozott rendje van.
Így a holnapnak is.
Sosem éltem meg áhított vallásossággal ezt az ünnepet, inkább mindig kissé nyomasztó volt.
A locsolkodást utáltam.
Jöttek a házbéli fiúk,akikkel együtt nőttem fel.
Na...ez még elviselhető volt. Csak néhány felnőtt ezekben a locsolókban komoly tartalmat látott...ez már kellemetlen volt.
Jöttek az osztálytársak...ez időnként kínos volt.
Aztán jöttek az apámkorabeli bácsik...na ettől már menekültem.
Valahogy ez nem az én világom.
Mindennek ellenére minden évben elkészítem a hímeseket,mert szeretek festeni,tetszik a látványuk.
Most?
Házbéli kisfiúk...régi osztálytársak...apukámkorú szomszéd bácsik...
Sok minden nem változott.
A lányaim terhesnek érzik a locsolást,ezért már évek óta menekülnek.
Holnap is kirándulunk.
Pannonhalma, arborétum...gyümölcsös és fűszerkert.
Nyílnak a gyümölcsfák.
Megkönnyebbülök.
Az idén festett tojásokat elviszik a család fiúi, a többi marad marad a kosárban.
Locsolni pedig mi lányok fogunk,mert előbb felébredünk,mint a fiúk,így jó pohár hideg víz lesz a jóreggeltjük :-)