Csak ülünk az erdőben, és a fákat nézzük, amint némán haldokolnak.A napfényben, engedelmeskedve az ősz akaratának. Hallgatjuk a szelet, és mosolygunk, hogy szépek vagyunk és fiatalok, érinthetetlenek. De egy napon eljön majd saját elmúlásunk, a perc ,amikor el kell hogy engedjük…