Ahogyan kőrbejártam ma reggel,láttam,hogy többen is a blogírással,bolgok bezárásával,szüneteltetésével foglalkoztok.
Hogy vajon miért nyitódnak és záródnak ezek az ajtók... azt hiszem,ez azért lehet így,mert folyamatosan változik a világunk,és néha az jobban lefoglal bennünket,nem marad idő a blogolásra.
Néha én is így érzem,de nem zárom be,mert elsősorban magamnak írom,naplónak szánom.
de...
Ez már nem az igazi. Sok lett a személyes ismerős,én is majdnem minden blogbarátommal találkoztam,találkozom rendszeresen. Így eltűnt az ismeretlenség, ez azt hozta magával,hogy nem mindent írok le,mert vannak dolgok,amik NEM tartoznak az ismerősökre,a rosszindulatú ismeretlenekre meg pláne nem.
Mert ilyen is van ...aki mindenbe beleköt,ha valamit olvas,azt a valóság ismeretének hiányában saját elképzelése szerint kiszinezi,és valóságként tálalja úgy,hogy bántson vele.
És olyan is van,aki különböző személyeknek kiadva magát játszik az emberekkel. Tegye ,ha számára ilyen dolgok jelentenek örömet.
Mindenki annak örül,aminek tud.
Sajnálatos,hogy az emberek között esetleg kialakuló bizalmat az ilyen játékosok rombolják.
Mert játékosnak képzeli magát.
Én ezt másnak nevezném...
Nem érzem barátnak azt,aki hol ennek,hol annak kiadva magát szól hozzá bármihez is. Még akkor sem,ha midezt nem bántóan teszi.
Elgondolkodtató,hogy vajon maga a tény,hogy mindenkit hülyének néz,mennyire bántó...
Ezért egyre több lett a privát bejegyzés.
Van egy másik blogom,ahol azokról a gondolatokról,érzésekről írok,ami nem tartozik a nagyérdeműre.
A továbbiakban pedig kizárólag az aktuális hónap anyaga lesz nyílános.
Mivel ez a személyes naplóm,nem engedem meg,hogy abban bárki illetéktelen ki-bejárkáljon.
Témák szerint több blogot csináltam anno,mert nem akartam a naplómba ömlesztve írni mindent össze-vissza. Számomra az rendezetlenséget tükröz.
Mindez időigényes tevékenység,és az idő az,ami néha nagyon kevés,olyankor nincs lehetőség mindenkihez beírni,csak olvaslak benneteket.
A számomra értéktelen írásokat,oldalakat pedig a továbbiakban nagy ívben elkerülöm,mert rengeteg idő elment azzal,hogy ezeket is látogattam.
Marad az a néhány oldal,akiknél szívesen időzök.
Tv-t évek óta nem nézek,szabad időmben élem az életem,találkozom a barátaimmal,beszélgetünk,beülünk valahova egy teára.
Vagy itthon olvasok,zenét hallgatok,rajzolok,festek,képeket szerkesztek,alakítom az oldalaimat,mert ez örömet okoz, és ebben pihenek.
Ha a barátaim közül valaki bezár,azt sajnálom,de megértem és visszavárom. Legyen még sok szép blognapunk !
