ma négy éve annak,hogy elkezdtem írni az első blogomat,
a napcseppet...nagyon sajnálom,hogy töröltem 
ezt a nevet valakitől kaptam,és így hívott,szerettem...
méltatlan módon viselkedett itt velem akkor valaki,ami nagyon fájt,
ma már tudom,hogy éppen azt léptem,amit ő várt,töröltem a blogot...
az illetőnek fájt,hogy örömöm leltem benne
részben erről szólt ez a történet,részben másról,régi blogosok pontosan tudják,mi történt
aztán nand meggyőzött arról,hogy a buta és gonosz emberek elől úgysem lehet és nem is kell elmenekülni,nem kell velük törődni!
ez persze nagyon nehéz
idegenből jövő támadások ellen még csak védekezni sem lehet,ezért ez a sok blogbezárás,szünetelés,amit tapasztalunk
akkor megnyitottam újra,de már csak új néven tehettem,mert valaki elvette a nevem,a napcseppet
így született az ametiszt,kedvenc kövem után
nemrégiben a napcsepp blog bezárt,én pedig újra megnyitottam a régi nevemen egy blogot,hogy az enyém maradhasson
ritkán írok bele , inkább csak az érzelmeim tükre,míg az ametiszt a mindennapoké...
