a ♥ kõ ♥ ragyogása

Ma megnyílt a IX. Győri Könyvszalon,

amelynek kiemelt témája a gyerekek és könyvek közötti kapcsolat.

A könyvszalon alkotói díját Jókai Anna Kossuth-díjas író kapta.

"E nehéz világban a sok magányos, kiszolgáltatott ember között ha

egy kicsi segítséget tudtam nyújtani ahhoz, hogy az emberekben a remény ne haljon ki,

akkor megtettem azt, amit képességem szerint meg tudtam tenni"

- mondta Jókai Anna.

"Az egyik mentorom, Hamvas Béla szerint a jó mű Isten és alkotó között születik.

Az olvasó értékelése is nagyon fontos azonban, hisz közönség nélkül

mit sem érnek a műbe olvasztott gondolatok"

– vallotta az írónő.
Villányi László beszélgetett az írónővel.

Holnap délelőtt mutatjuk be a Győr Antológiát.

Ha valakire haragszol, sokat segít,

ha nyugodtan leülsz és elgondolkozol rajta...

szirom szárnyakon

szitakötö láng üzen ,

száll a néma dal...

Nem figyeltem az idő múlására,és a szeptember elszállt.

Ősz tündére már festi a fákat,hűvösek a reggelek és esték.

Ma nagyon sok munkám lesz,talán csak estére kerülök elő.

Tartalmas, szép napot mindenkinek!

Ilona "labdájának" ezt a címet adnám.

Azt hiszem,a múltunkra is így kell nézni,mint egy kaleidoszkópba.

Látni kell a szépet és jót.

Elsőként a párkapcsolatomban bekövetkezett változást említem,

mert az megmutatta,hogy szeretettel még a lehetetlennek tűnő

dolgok is bekövetkezhetnek, csak nem szabad feladni.

Tíz évvel ezelőtt a születésnapomon védtem meg a harmadik diplomámat,

ami nagy küzdelem volt számomra.

Mindig öröm a munkám.

Élmény volt kilenc éven át a színházban dolgozni,barátokat találtam ott,

akiket a szivembe zártam.

Szívbemarkoló élmény volt az első unokám megszületése

,akit nagyon vártam,de a körülmények nem engedték,hogy szerethessem.

Azért én szeretem...egy isteni kötést ember nem vághat el.

Bárhol van is ő,az unokám marad,amíg él.

Öröm látni a gyermekeim boldogulását az életben,

szerelmeiket...a boldogságukat.

Velence...Párizs...

a Duna...a Szigetköz...

Bécs-Budapest-Szupermaraton

vívó VB

box VB

a paraolimpikonokkal való kapcsolatom

a mediterrán konyha

könyvek...koncertek...zene...zene...zene...

naplemente...napfelkelte...

eső...szél...napsütés...szivárvány...

virágok ...állatok...a kutyám...

annyi apró dolog van,ami csak számomra bír jelentősséggel...

tovább adom a labdát Julinak, Cilának, Ancsának,

Pudingocskának és Solkának...

Most egy kissé megdöbbentem.

Belenéztem a top-listás blogokba.

Bár ne tettem volna.

John Wayne Gacy ...középmezőny...

alpári,primitív...ez kell valakinek ?

Igen,tudom,mondhatjuk,hogy NE olvassa,akit nem érdekel.

DE!

elgondolkodtató,hogy kell-e egy portálon szerepelni ilyenekkel azoknak,

akiknek a blogja komoly gondolatokat tartalmaz, esztétikus külsővel.

Sokan elmentek a blogolról azok közül,akik már

a kezdetekkor nyitották itt az oldalukat.

Részben ezért,más részben pedig azért,mert a blogolnak

nem sikerült megoldania az oldalak védelmét,

és azok így elmebetegek játszóterévé válhatnak.

...nyugodjál békében...

Tegnap váratlan meglepetésben volt részem.

Nagyon váratlan és nagyon meglepetés.

Ott,ahol dolgozom,van az épület tetején egy tetőterasz.

Egész nyáron sokat jártam fel. Laptop,telefon ...

és ott dolgoztam a város felett.

Tegnap közölték velem,hogy megcsinálják nekem a teraszt,

csak mondjam,mit szeretnék.

Szerencsére jó vagyok tervezésben,

így délután már be is mutattam,mit szeretnék.

A terasz több,mint 250 nm,ebből 96 nm az,ami beültethető.

Ma vettünk 3 köbméter földet és annyi fatörzs zúzalékot,

ami elég lesz a 96 nm beborítására a tuják alatt.

Mert kőrben tuják lesznek,és sok-sok levendula bokor.

Nagyon szép fehér kő virágtartókat találtam egy kertépítőnél,

vettünk 4 db-ot.

Lesz még egy madáretető és itató, és két pad.

Valamint egy nem túl nagy kőkert.

Gondolom ha készen lesz,akkor majd többen is feljönnek,

és rész vesznek a

"közel a Naphoz"

programomban, amit az ember- és szívbarát

munkahely így értékelt.

Holnap jönnek a kertépítők.

Nagyon örülök

Elkészült az új blográdióm,

akinek tetszik, annak kellemes

zenehallgatást kívánok!

Néha úgy tűnik, e két fogalom ellent mond egymásnak.

Sokszor gondolkodom egy-egy döntés előtt, hogy most ez

változtat-e életemen, vagy úgyis úgy fogok dönteni,

ahogy KELL, ahogy meg van írva.

És ha ellenkezőképpen döntöttem volna?

Mindenki számára kijelöltetett egy ösvény,

amit meg kellene találnunk.

Ha ezt megtaláljuk, akkor betöltjük szerepünket az élet körforgásában.

Úgy érezzük minden a helyén van.

De szabad akaratunkból dönthetünk úgy, hogy letérünk erről az ösvényről,

vagy nem is akarjuk megtalálni ?

Ekkor érezhetjük úgy, hogy a sors sodor bennünket,

nem tudjuk mihez is kezdjünk életünkkel.

Keressük a boldogságot, de úgy tűnik hiába.

Azt olvastam, hogy minden EGY IDŐBEN zajlik,

így lehetséges az, hogy minden "előre" meg van írva,

s mégis saját döntéseink befolyásolhatják életünk menetét.

Úgy tűnik néha, hogy tér és idő keresztjére vagyunk feszítve .