Egy idő után az ember bölcsebbé válik.
Mérlegel.
Van, hogy futsz az álmaidért, de ha a másik nem fut veled,
akkor értelmetlen az egész.
Ilyenkor kell megállni, magunkba nézni:
Akarom Én ezt?
Aztán behunyod a szemed és futsz tovább,
kergeted azt, ami lehet, hogy nincs....
...majd teszed ezt mégegyszer és mégegyszer.
Ha nem látsz változást, újból fel fogod tenni a kérdést:
Akarom Én ezt? Megéri?
Bármi történik, a saját életünk alakulásáért mi magunk vagyunk a felelősek. Nem a másik teszi ezt velünk, mi hagytuk, hogy ezt tegye.
Így hát a felelősség is a miénk.
Ha a másik nem fut, az meg az övé.
Nem élhetjük más életét.
Épp elég a miénk.