Nem,tényleg nem változik.

A szivemben hordom ezt a helyet,ahol születtem és ahol a fél életemet éltem.

Aztán a munka miatt máshol telepedtünk le,ahol gyökereket eresztettünk,így most két otthonom van,de mindig az elsőt érzem valóban a magaménak.

Ez az a ház...ahol annyi évig laktam.

Ez pedieg az,ahol születtem. 56-ban a szüleim átköltöztek innen oda,ahol felnőttem.

Sokáig úgy gondoltam,ez lehet a világ közepe,de legalábbis az isten a tenyerén hordja ezt a helyet,és szeretetet lehel belé.

A terméskő, a fafaragványok,erkélyek és a sok -sok zöld...

És nemsokára nehéz döntések előtt állok.

Nem szeretnék tőle megválni, de már itt lakni sem szeretnék.