Múlt vasárnap ismét kimentünk a régiségvásárra.
Szeretem hallgatni a régi dolgok meséit.
Szeretem megfogni őket,megérezni a régen átélt dolgaikat.
Végül ez az üveglapos tálca, az ezüst foglalatú kis tükör és a gyerekkoromat idéző fülespohár,és egy viszonylag nagyobb méretű sótartó jött haza velem.
És...mindjárt meg is találták a helyüket a fürdőszobában.
A pohárba fülcuca,a sótartóba illatos hintőpor került.
A régiségekről eszembe jutott egy vers:
