Nem szeretem ünnep,mert erőltetett.
Ha ünnepelhető vagyok,akkor legyek az minden napon.
Az,hogy valaki nőnek született,önmagában még nem ünneplésre méltó dolog.
Ha pedig mint nő szeretni való,akkor az csakis arra tartozik,aki a nőt látja bene.
Nem várható el senki mástól a köszöntés,csakis a hozzánk közel állókra tartozik.
Munkahelyeken?
Egész évben fúrják,kritizálják,háttérbe szorítják esetleg a nőket,de ezen a napon oda mosolyognak egy virággal?
Aztán a következő időben lehet hallgatni,hogy a nők mennyire megbecsültek,hiszen még virágot is kaptak.
Azt gondolom a férfiak is erőltetettnek érzik ezt az egészet.
Szívesen adnak virágot,apró ajándékot annak,aki közel áll hozzájuk,de nem a fél világnak.
Sok szempontból nézhető ez a dolog.
Egy biztos,minden nőnek jól esik a figyelmesség,a kedvesség.
Nem kizárólagosan ezen a napon...bármikor...