A boldogsághoz vezető legrövidebb út az önismeret.

A tegnapi napom nagy részben erről szólt.

Egész nap itthon voltam, sokat olvastam, és hallgattam a saját gondolataimat. Először azt akartam írni, hogy hallgattam a csendet. Szebben hangzik, de nem valós állítás, mert a külső csend beálltával felerősödnek a belső hangok. Próbáld ki, ha eddig nem tetted. Vezető tréningeken is tanítják a napi csendes óra hasznát, amikor az ember csak befele figyel.

Ilyenkor születnek meg a legkreatívabb gondolataink.

Érdemes alkalmazni. Érdekes tapasztalat.

Előjönnek régi képek, nevek, arcok, érzések... Ilyenkor fontos, hogy ne cenzúrázd magad, ne állítsd meg a folyamatot. Önmagad pszichoterapeutája lehetsz...

Önismeretre leginkább a megélt konfliktusok, krízisek tanítanak.

Mindannyiunk életében jelen vannak, sokszor nagyon mélyen a tudattalanban. Ha előjönnek, ez azt jelenti, hogy volt valami abban a bizonyos helyzetben, kapcsolatban, ami megoldatlan, amivel nem néztél szembe, ezért nem tudod elengedni, ezért jön elő meditáció során, álomban stb.

Mi az? Ha újraéled, megérted önmagad, felszabadulsz...

A negatív érzelmek gátolnak meg abban, hogy képességeinket kibontakoztassuk, hogy azt az életet éljük, amit megálmodtunk magunknak. Képzelj el egy autót, aminek le van nyomva a fékje. Hiába nyomod a pedált, nem jutsz előre, esetleg forogsz körbe-körbe.

A harag, gyűlölet, neheztelés függetlenül attól, hogy önmagad, a szomszéd vagy bárki fele irányul, a te energiáidat emészti. Ezért a megbocsátás maximálisan önös érdek és a lelki egészségünk egyik legfontosabb kritériuma.

"Aki lelki békéjét mindig egy másik személyhez kötött boldogság megélésével köti össze, az gyakran fog csalódni.

Mert minden dolog elérésekor-amitől azt hisszük, hogy boldogak leszünk-ráébredünk, hogy a boldogság valahol máshol van.

A boldogságot belül kell keresni."

(Jakab István: A Teremtés Titkai)