csak úgy tudsz, ha hajlandó vagy elhagyni a földet.

Az az érzésem, hogy a világban történő változások is azt a célt szolgálják, hogy az ember felébredjen a lelki tunyaságból, felfedezze a szárnyait, isteni önmagát, és döntsön arra vonatkozóan, hogy az élete kinek vagy minek a szolgálatában áll.

A nem döntés is döntés a sodródás, céltalanság, kiszolgáltatottság mellett.

A fogyasztói társadalom tragikuma: hagytuk, hogy megvásárolják a lelkünket. Felépítettük a kellékek birodalmát, ami most összedőlni készül.
Hála Istennek!

Tudom, hogy a romok alól kisarjad a szeretet, felszabadul a lélek...
Nem biorobotok, emberek vagyunk.

Érzem, hogy valami jó van születőben...

A születés fájdalmas folyamat, és feltételezi a halált.

Ezt is tapasztalom minden nap.

Köszönöm.

Jézus mondja: szükséges néktek újjászületnetek.

Azt is Ő mondja, hogy ahol a mi kincseink vannak,

ott van a mi szívünk is.

Jó ötletnek tűnik megvizsgálni a kincseinket.
Nehogy a romok alatt maradjon a szívünk...