Felemás,kettős érzéssel tölt el a nap.
A gyerekek elutaztak,ki erre,ki arra,mentek a dolgukra.
Felnőttek már. a fiam Pápán dolgozik ma és holnap,
a lányom Pesten vizsgázik.
Olyan üres a ház,ugyanakkor jó is,hogy egy kicsit nincsenek itt.
Gyakorlatilag mindig együtt vagyunk,most meg szabadnak érzem magam,
mint a madár,mert nincs semmi kötelességem,pihenhetek.
...és ez fura...
