Végrendelet
Kőbe vésve nevem: születtem-haltam ...közte a gondolatjel, míg életben maradtam... Ne tedd ezt velem! Márványba ne nyomj, ne zárj kalodába, puszta létem, ne testemmel hagyjam e világra!
Ne járj majd hozzám, s ne is keress, élj ha szerettél, mert azért születtél, hogy szeress. Ne könnyezz majd meg, de mosolyom kísérjen, ne fájdalmat hagyjak, de csókomat a szélben.
