Álmodtam.

Egymás után két éjszaka ugyanazt.

Először felébredtem rá,és amikor újra elaludtam,

az álom ott folytatódott,ahol abba maradt.

Aztán következő éjjel ismét.

Nem volt bántó,nem volt kellemetlen,de tudom,hogy valamit üzen.

Azt is tudom,hogy mit.

Az otthoni kertet láttam.

A kert végében az apám állt,öregen,görnyedten,botra támaszkodva.

Az álomban szép idő volt, tiszta fény,napsütés.

Egyszercsak a kert talajából az apám és közöttem a föld mélyéről

hó tört felfelé, és ezzel egyidőben az apám képe szertefoszlott...