a ♥ kõ ♥ ragyogása

A Duna a Volga után a második leghosszabb európai folyam. A Fekete-erdőben ered, kb. 2850 km-t kanyarog Európa dél-keleti részén.

Tíz országot érintve a Fekete-tengerbe torkollik. Útja során mintegy 300 kisebb-nagyobb folyó vizét befogadva igazi folyammá duzzad.

A Duna két kis forrásból, a Bregből és a Brigachból ered.

Ezek Donaueshingennél egyesülnek, innentől nevezik Dunának.

Eleinte ilyen keskeny a folyó:

Ingolstadt és Regensburg közt szurdokon halad át:

Regensburgnál éri el a legészakibb pontját:

A Lech beömlése Donauwörthnél:

A Passaunál csatlakozó Inn jelentősen megnöveli a folyó vízhozamát:

Keresztül folyik Bécsen:

A Morva folyó Hainburg an der Donau után ömlik a Dunába:

A folyó átszeli Pozsonyt,

majd a síkságra érve ágakra szakad.

A Vág Kolarovónál folyik a Kis-Dunába:

A Rába Győrben torkollik a Mosoni-Dunába:

A Szigetközben alacsony partok közt halad, helyenként 1,5 km széles:

Keresztül folyik Esztergomon:

A város után a Garam,

majd Szobnál az Ipoly növeli a vízhozamot:

Visegrádnál tesz egy nagy kanyart, majd délre fordul:

Keresztül folyik Budapesten,

majd az Alföld nyugati peremén folytatja útját. Mohács után hagyja el az országot.

Ez után a Dráva, a Tisza és a Száva vizével egyesülve igazi folyammá válik.

Ahol a "Kék Duna" és a "Szőke Tisza" egyesül:

Jókai Aranyemberének egyik helyszíne Ada Kaleh szigete volt. (Az író Senki szigetének nevezte.) Ezt elárasztották a Vaskapu-erőmű víztározójával. Helyette egy másik szigetet neveztek el így. Az Új Ada Kaleh:

A Vaskapu:

Calafat és Vidin közt komp szállítja a járműveket:

Festői tájon határfolyó Románia és Szerbia között:

Aztán ismét sík vidékre ér. Egy ideig még egy mederben halad, majd Tulcea környékén három fő és számtalan mellékágra szakadva létre hozza a Duna-deltát. Páratlan élővilágával a Világörökség része.

Az immár nagy folyam befejezi útját és a Fekete-tengerbe ömlik: