Kőbe vésett arc-
tekinteted ivódott
lelkem földjébe..
Ölelő karod
árnyéka betakarja
megkövült szivem..
Szorítassz miként
arcod örök mosolyát
fedő anyaföld..
Egymást ölelve
míg lepereg az időnk-
élni jó volna..
kőbe vésve
2008.09.07. 17:12 alfroyul
Szólj hozzá!
Címkék: szóvirág
A bejegyzés trackback címe:
https://alfrojul.blog.hu/api/trackback/id/tr626136881
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.