"- Miért, Jon, de hát miért? - sopánkodott az édesanyja. - Miért esik neked ennyire nehezedre, hogy olyan legyél, mint a többiek? Miért kell olyan alacsonyan röpködnöd, mint a pelikánoknak vagy az albatroszoknak? Csupa csont és toll vagy már, fiókám!
- Bánom is én, ha csont és toll vagyok, mama. Tudni akarom, mire vagyok képes a levegőben és mire nem, ennyi az egész. Egyszerűen tudnom kell.
- Figyelj rám, Jonathan - mondta édesapja békülékenyen. - Nemsokára itt a tél. Ritka lesz a bárka, és a halak a mélybe húzódnak. Ha már mindenáron tanulni akarsz, azt tanuld meg, mit ehetsz, és hogyan jutsz hozzá. Szép, szép ez a repülés-dolog, de a siklást nem lehet megenni. Ne feledd, azért repülsz, hogy ehess.
Jonathan szófogadóan bólintott. Néhány napig igyekezett is úgy viselkedni, mint a többi sirály; valóban igyekezett, együtt vijjogott és vagdalkozott a rajjal a mólók és a halászcsónakok körül, le-lebukott a vízbe halfoszlányok, kenyérdarabkák után. De nem sok sikerrel.
Semmi értelme, gondolta, miközben szándékosan a sarkában lévő éhes öreg sirály elé ejtette a nehezen megszerzett ajókát. Időfecsérlés, ahelyett, hogy repülni tanulnék. Annyi mindent nem tudok még! "
szabadnak születtünk és nem vagyunk egyformák...
a létünk célja,hogy kiteljesedjünk,ki így,ki úgy,mindenki másban,abban,amire született...már az is nehéz,hogy rátaláljunk arra a dologra,amért kaptuk e földi létet...
erről szól a könyv,amit annyiszor olvastam már,hogy szinte kívülről tudom... de mindig jó,újra és újra jó olvasni sorait,átélni Jonathan gondolatait,érzéseit,mert a sirály szabadnak született,és megmutatja nekünk az utat...
itt találjátok az ajánlóban,ott van,amióta az ametiszt létezik...
jó éjt!
