,, Volt könyvem, amit kilencszer írtam át.
Mire éntőlem ki tudják imádkozni a kész könyvet, többen idegrohamot kapnak. Az a borzasztó, hogy nekem csak az a jó, ami nekem jó. Azt tetszettek kérdezni, hogy könnyen dolgozok? Hát, ha nem szégyellném, sírnék néha.
Életemben egyetlen olyan munka volt, ami első nekifutásra sikerült. Ez is nyilván azért, mert a férjem azt kérte, hogy mondjam el neki, milyen volt az az idő, amikor ő még nem ismert.
Neki mondtam el az Abigél-t."
...tegnap 90 évesen elment...
nyugodjék békében...
Hatházi Áron:
Emlékező
Szabó Magda emlékére
Nem is kell sírni -
így van ez,
ami hegy volt majd domb lesz,
aztán csak
sima, nagy mező,
s alszik a téli,
nagy nyugalomban.
Majd a könyvespolcokon -
mert sok helyütt van -
majd onnan fog
rádmosolyogni,
s a megsárgult lapok közt
újra meg újra
nevetésre, vagy
könnyekre bír.
