érdekes ez a blogvilág... ma olvasgattam a barátoknál,és azt láttam,hogy ketten is elmentek a blogolról,más blogtársaságot keresvén maguknak... az ok az volt,hogy úgy érezték,itt csak addig tart az érdeklődés a másik iránt,míg az folyamatosan kommentel hozzájuk...ha valamiért éppen nem,akkor felé sem néznek... igen,ezt én is megtapasztaltam már,és ez nagyon rosszul tud esni,de túl kell rajta lépni,és nem kell olyannál kommentelgetni rendszeresen,akiben nincs igazán még annyi érdeklődés sem a másik iránt,hogy legalább egy sort írjon hozzá egy hét alatt... sajnálom,hogy ők elmentek a blogolról,mert szép és tartalmas naplót írtak,őszintén önmagukat adták ... ezentúl majd ott olvasom őket :-) azt gondolom,egy barátság nem a kommentek mennyiségétől függ... van itt olyan barátnőm,akinek ha nem írnék egyetlen sort sem,akkor is tudná,hogy gondolok rá,és fordítva... a szeretetet ,a hovatartozást én nem a kommentek kilójában mérem...ha valaki nem tud írni,mert nincs ideje,attól még lehet jó barát... az viszont meglepő,hogy valaki napszámra blogol,de a baráthoz egy sort sem képes...mert az éppen nem tud írni,és látszik a blogján,hogy nem ott időzik,más dolga van... azt gondolom,az ilyen sosem volr barát,és kár rá azt a kevés időt elpocsékolni,megértem a két lányt,aki elment,és nagyon sajnálom,hogy így történt... én úgy gondolom,legyen inkább kevesebb blogbarátom,de az őszinte kapcsolat legyen,emberi,és ha lehet,valóságos barátság...
