sikerült ellopnom egy röpke órát mindentől és mindenkitől a magam számára...és ez most jól esett...egyedül a víznél...
nagyot sétáltam...
a titkos kertemben...
néha én vagyok a legjobb társaság magam számára...jól megvagyunk...
gondolkoztam,hol és hogyan tudnék változtatni,hogy jobb legyen,de sajnos nem tehetek semmit a várakozáson kívül...
hát várok...
de meddig?
tán a halálomig...de kitartó vagyok...