Míg meg nem dermed a szívem, míg meg nem hal a nyár, míg nincs itt az ideje a kristályba fagyott hullámverésnek, addig csodálom a lenyugvó napsugarak színkavalkádját, tekintetemmel kísérem a távoli horizont felé igyekvő madarak röptét, nézem, miként készülnek a fák a szélcsendben téli elalvásukra.
Hűvös van, de megpróbállak lázas arcommal felmelegíteni Téged is.
2007.09.19. 20:19 alfroyul
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://alfrojul.blog.hu/api/trackback/id/tr496137692
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.