Köszönöm ametiszt, hogy megmutattad.......olyan jó volt végig követni a fejlődésüket. Szép napot! :-)

örömmel tettem Kriszta :-) majd jövöre is figyeljük őket,igyekszem időben felszerelni a blogra a kamerát,télre leveszem... kiváncsi vagyok,mi lesz...a kicsiket már nem ismerjük fel,de a szülők újra ebben a fészekben keresik az otthonukat...tavaly egy gólyagyerek nevelkedett,idén négy... fársztó,nehéz lehetett felnevelni őket,láttuk,hogy Ludmilla szint csontsoványra fogyott,de etette őket,ő maga hozzá nem nyúlt az ételhez... és Chuck is szorgalmasan hordta az ételt,meg a csőrében a vizet,úgy itatták őket... a nagy melegekben a szárnyukkal árnyékolták a kicsiket,miközben őket tűzte a Nap... sajnálom,hogy elmennek,remélem,nem esik bajuk az úton...

Igen már önállóak és lassan útra is kelnek !! Vidám csodaszép napot !!

Elutazom pár napra. Gyönyörű perceket!:-)

Szép megfigyelni az állatok életét. Sokat tanulhatunk tőlük, megmutatják, hogy máshogy is lehet! Igaz én az emlősöket jobban szeretem, de ez is érdekes!!