Könyvajánló:

Vaszary Gábor:Csak te!

Szerelmes férfi, hazudós nő?
Az ember lánya, sőt mi több, a fia is, de tényleg, annyira de annyira szeretné így és ezt hallani egy szép éjjelen, vagy hajnalon, bár a napszak mindegy, tőlem akár dél is lehet.

Elképzeljük, azután megkapjuk, azután jön a jegeces zuhany, mert a másik mindig MÁSIK. Sose tudhatjuk meg a teljes igazságot? Ezennel kijelentem: sose!

Vaszary Gábor szerint bizonyosan nem.
Elképesztő ez a pasas.

Egyrészt a büdös életben nem derül ki, kicsoda vagyok én valójában.

Én, a nő.

Mintha a férfi kizárólag valami ködfüggönyön át látná a nőket.

A Csak te! című regényben izgalmas ártatlan, akinek már tizennyolc évesen minden eszköze megvan ahhoz, hogy a legelképesztőbb marhaságokra sarkalljon egy harmincnyolc éves férfit.

Jelen esetben a marhaság betetőzése a házasság.

A főhős tépelődve szerelmes felesége testébe-lelkébe-butaságába-ösztönösségébe.

És kínlódva féltékeny.

Nem csak férfiakra, hanem zenére, városra, ölebre, nagypapára.

Mindenre, ahová nem követheti a feleségét.

És a feleség bizony hazudik.

Nem feltétlenül jellemhibaként, hanem védekezésből.

És a férfi soha de soha nem tudhatja meg, mikor hallott igazságot a nő szájából.

Nincs bizonyosság, csak kétely és gyötrődés.
Roppant fontos: a fent leírtak korántsem torkollnak egzisztencialista vérdrámába. Folyton röhögni kell olvasás közben, mert Vaszary öngúnnyal szenved, ironikusan romantikus, megértően keserű.

A regény hűvösen erotikus, tulajdonképpen szemérmes. Semmit nem tagad el a testiségből, de van egy határ, amin túl szép finoman az orrunkra csukja az ajtót. Számtalanszor emlegeti a mese közben, hogy 1940-ben járunk, és ez az időpont önmagában kifejezi, micsoda szörnyűségek történnek úgy egyébként, és éppen ezért, illetve ennek ellenére muszáj őrülten szerelmesnek lenni, mert csak így lehet kibírni az életet.

Szeretem, hogy az író ebben a regényében is bátran érzelmes, akárcsak a Monpti-ban vagy az Ő-ben. És ettől egy kicsit sem tűnik puhánynak, vagy férfiatlannak, sőt.

Így még az is megbocsátható, amit minden általam ismert írásában állít:

A Nő vagy hazudik, vagy nincs is.