ezt a zenét egy blogos társunknak,barátunknak küldöm,mert tudom,hogy szereti...
csak ritkán szóltunk,de olvastuk egymást...
most az életéért küzd...
a blogját ellepték olyanok,akik eddig felé sem néztek...
mint a hiénák...megszállták egy életéért küzdő ember oldalát...
azon versengnek ,ki a régebbi barát,ki szerette jobban...így...múlt időben!!! a fene egye meg,hiszen még él!!!
jönnek és tolakodva a saját életüket,betegségüket,sorsukat tolják az előtérbe...hogy velük foglalkozzanak egyébként teljesen ismeretlen emberek...
hát ki a fenét érdekel egy sosem látott,sosem hallott valaki egy olyan ember blogján,akit szeretünk???
együttérzek én mindenkivel,történetesen ezzel a beteggel is...de írjon már végre magának egy saját blogot! ott akit érdekel,majd elolvassa...
akit az ő sorsa érdekel ,az majd ott elolvassa...engem nem érdekel,mégis folyamatosan belebotlok az írásokba,amik róla szólnak,és ha nem olvasom el,mert nem érdekel,még nekem van rossz érzésem...
aztán előkerült ott egy másik...eddig sosemlátott nőszemély...fontoskodik,mindent tud,mindent lát...tájékoztat...
és ettől jó neki...most végre figyelnek rá..hát elég drága ára van ennek a ráfigyelésnek...
miért nem lehet ezeket a hiénákat elzavarni onnan?
ahelyett,hogy összefogással erőt adva segítenének a betegnek,mint ahogyan már annyiszor megtettük...ahelyett egymással viaskodnak...
van egy megbízott barát,akinek az a dolga,hogy gondozza a blogot...
miért nem zárja le a hozzászólás lehetőségét???
írjon bele ő,tájékoztasson a beteg hogyléte felől...a blogbarátok,akik szeretik őt a saját blogjukon üzenhetnek, küldhetnek amit akarnak...
aztán ha T. meggyógyul,majd megtalálja ezeket és örül nekik ott...
sajnálom,hogy nem így van...sajnálom,hogy egy szeretett személyt nem tartanak tiszteletben még ennyire sem,éppen a szeretetet hangoztatva ...a barátság nevében...