Könyörgés Én láttalak magadba bújva. Éjszaka jött, te kezdted újra. Böröd alatt meglapulva; összevizezted a párnát. Mert minden gyertya végig ég, s mi eltört, ragaszthatatlan. De minden csodás ami létezik... Végül mégis felfoghatatlan. Én belőled vagyok egy darab. Vagy Te vagy bennem egy rész? Így leszünk ketten eggyek. Siratnivaló Egész. Istent teremtek vágyaimból! Verset! Tarkónlőtt álmaimból. De most meginog szavamtól a rend. / Angyalom itt volt, de már hazament./ Csak hozzád jussak el Szerelem! Őrülten! Elégve! Csak addig kibírjam valahogy! Add Uram, ott az Égbe´! Csak hozzád jussak el Szerelem! /Vakon is, de a Fénybe!/ Csak addig kibírjam valahogy. Csak addig kibírjam élve akasa