Komáromi János: Ne hidd hányan gondolják hogy különbek többek vagy fontosabbak mint mások ez a hitük mint fejre olvasott átok kíséri őket útjukon és foltot hagy a múltjukon minden gőgös pillanat vajon mi az mi belőlük megmarad hová lesznek a vágyakkal teli percek hová a gazdagság kincsei hová tűnnek a színes valóság szépnek hazudott percei eloszlik eltűnik mind és nem marad semmi valami mást kellene tenni valami többet szeretni és adni
