Simon Roland: Világítótorony sziklán öreg épület áll valami fontos dologra vár sárga fényével messzeséget kutatja végtelen tengert faggatja segít viharba került hajónak vigaszt nyújt magányos matróznak így tölti elmúló napjait hallgatja mélabús hajókürt hangjait világítótorony egyetlen álma egyszer hullámok közé szállna eggyé válna a végtelen tengerrel bölcs sziklához fordulna ezernyi kérdéssel