tegnap szomorú estém volt,nem is aludtam reggelig egy hunyást sem...aztán egész nap dolgoztam...már átestem a holtponton,de nagyon fáradt vagyok itt mindig történni kell valaminek,nem létezik,hogy pár nap nyugalom legyen... egy éve annak,hogy a fiam totálkárosra törte az autót úgy,hogy egy horzsoláson kívül haja szála sem görbült...na meg mellbevágta a légzsák,és sokáig fájt a szegycsontja... tegnap minden előzetes bejelentés nélkül lezúgott egy emeletnyit a lépcsőn és fejre esett... M. törvénye szerint a telefonja itthon a töltőn...a barátai hívtak úgy 11 után,hogy ne aggódjak,de bent vannak a balesetin...ááááá,nem aggódok így, ááá... végül fél kettő felé hozták haza...rettenetes látvány,bár csak a lágy részek sérültek szerencsére,csontja most sem tört,de ez szörnyű...a feje kétszer akkora,mint volt...több helyen összevarrták,mindene csupa vér... egész éjjel nem mertem elaludni,nehogy rosszul legyen...az egyik szeme meg a fél feje le van kötözve,szédeleg... ma vettem észre,hogy van egy enyhe amnéziája is,nem tudja hol lakik,hány testvére van...engem megismer,de megkérdezte,hogy hívják a kutyát...azt a kutyát,akit imád...nem tudja... ma sokat aludt,csináltam neki banánturmixot,azt lassanként le tudja nyelni...ma belázasodott...gondolom a tetanustól... jaj...jaj...és ezer jaj van ma bennem... megyek aludni,muszáj... jó éjt!
