"Nem értem, hogy mi kényszerít, hogy megváltozzunk. Elfordulunk egymástól és bezárkózunk. Jó lenne, ha úgy élhetnénk, ahogy gyermekként hittem, Fájdalmak és örömök összekötnek minket, A szeretet mindig segít!" (Kovács Ákos: 7 másodperc)
2007.04.24. 13:30 alfroyul
1 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://alfrojul.blog.hu/api/trackback/id/tr626138305
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ircsike 2007.04.25. 05:56:00
Nagyon szep gondolatok.
