"A múlt már nincs többé, a jövő még nincs itt. Mindkettő olyan irányba halad, amely nem is létezik: az egyik létezett, de már nem létezik, a másik pedig még hozzá sem kezdett a létezéshez. Csak az lehet helyes, ha az ember pillanatról pillanatra él. Csak az az ember cselekszik helyesen, aki nyilának hegyét a jelenre irányítja; aki mindig itt és most van, akárhol is legyen; egész tudata, teljes lénye az itt valóságában és a most igazságában összpontosul. Ez az egyetlen jó irány. Csak egy ilyen ember léphet be az arany kapun. A jelen az arany kapu. Az itt-és-most az arany kapu. ... De csak akkor tudsz a jelenben lenni, ha nem vagy ambiciózus: ha nem akarsz mindenáron teljesíteni, ha nincs benned hatalomvágy, ha nem sóvárogsz pénz, tekintély után, még a megvilágosodás után sem, mert minden ambíció a jövőbe vezet. csak egy ambícióktól mentes ember képes a jelenben maradni. Annak, aki a jelenben akar maradni, nem gondolkodnia kell, hanem csak látnia - és belépni a kapun. A tapasztalás a maga idejében érkezik, azt nem lehet erőltetni." Osho
2006.12.20. 17:58 alfroyul
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://alfrojul.blog.hu/api/trackback/id/tr756138871
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.