HTML

a ♥ kõ ♥ ragyogása

Friss topikok

  • Dédike: Szia! Végre megtaláltalak! Régóta nem tudok rólad semmit, Sok puszi neked így ünnepek közt. A fec... (2014.12.29. 16:51) két adomány
  • csillagvíz: Szia! Te is itt vagy??:) De jó, csak azt nem tudom hol lehet itt ismerősöket keresni, főleg régi ... (2014.08.28. 18:48) egyedül
  • evimami: Most jöttem Győrből. Jó érzés volt, hogy egy hétig szükség volt rám Robi mellett. (2012.01.20. 20:27)
  • mindenamikell: Boldog Karácsonyt Kívánok! (2011.12.25. 16:43) karácsony
  • csillagvíz: Öllellek titeket:) (2011.12.24. 20:31) ha...

2006.12.16. 00:14 alfroyul

itt az első fejezet... A buddhizmus rövid, átfogó bemutatása Lényegéről A buddhizmus alapítója Gautama Sziddhártha, egy kb. i. e. 560-ban, Nepálban született királyi herceg volt. Sziddhártha sok évi meditálás és imádkozás után elnyerte a megvilágosodást, azaz eljutott az élet alapigazságainak végső megértéséig. Ekkor kapta a Buddha címet ("Megvilágosodott"). Buddha nem akarta, hogy istenként imádják. Azt tanította, hogy az emberek boldogabbak lennének, ha felelősséget vállalnának gondolataikért és tetteikért. Tanításai egyszerűen útmutatások voltak az élethez. Ma több mint 400 millió buddhista él a világon, legnagyobbrészt Ázsiában, bár a buddhizmus békés, szeretetteljes eszméi sok követőre találtak a nyugati országokban is. Buddha élete Bár Sziddhártha, apja pompás palotájában, a külvilágtól elzárva nőtt fel, mégis boldogtalan volt. Végül kilovagolt a palotájából, s ez az út megváltoztatta az életét. Először egy öreg embert, aztán egy beteg embert, majd egy halott embert látott. Kérdéseire azt felelték, hogy az élet tele van ilyen szenvedésekkel. Végül megpillantott egy szegény szerzetest, akinek nem volt semmije, mégis nagyon elégedettnek tűnt. Sziddhártha megfogadta, hogy olyan lesz, mint a szerzetes, és örökre maga mögött hagyta a palotát. Sok-sok évnyi böjtölés és imádkozás után, az indiai Bodh Gaja városában, leült egy fa alá. Lehunyta szemét és meditálni kezdett. Amikor felnyitotta szemét tudta, hogy végre meglátta az igazságot, és megtalálta a szenvedésbő1 kivezető utat. Buddha tanítása Buddha a megvilágosodás során rájött, hogy az emberek azért szenvednek, mert soha nem elégedettek azzal, amijük van, hanem mindig többet akarnak. Az embereknek új gondolkodás- és viselkedésmódot kell elsajátítaniuk. Buddha az első beszédében fektette le tanításának alapjait. A tanítás középpontjában a négy nemes igazság állt: 1. Minden létezés szenvedés. 2. A szenvedés oka a mohóság. 3. A szenvedésnek véget lehet vetni. 4. A szenvedés megszüntetéséhez vezető út a nyolc nemes ösvény. A nyolc nemes ösvény középút a szélsőséges kényelem és a szélsőséges nélkülözés között. Nyolc lépcsőfoka segítségével az emberek bölcsebb, könyörületesebb életet élhetnek: 1. Helyes megértés (Buddha tanításain keresztül). 2. Helyes hozzáállás (pozitív gondolkodás). 3. Helyes beszéd (a hazugság kerülése). 4. Helyes cselekvés (mások segítése). 5. Helyes megélhetés (hasznos munka végzése). 6. Helyes erőfeszítés (jócselekedetek). 7. Helyes törődés (gondolkodás a beszéd vagy cselekvés előtt). 8. Helyes elmélkedés (a higgadt, boldog elme kialakítása). Buddhizmus a gyakorlatban Nem sokkal Buddha halála után a követői különböző csoportokra, "iskolákra" szakadtak, attól függően, hogyan értelmezték a tanításokat. - A mahájána iskola Indiából eljutott Nepálba, Vietnamba, Kínába, Koreába és Japánba. - A théraváda iskola Srí Lankán, Burmában, Thaiföldön, Kambodzsában és Laoszban, - a vadzsrajána pedig Tibetben, Bhutánban és Mongóliában terjedt el. A mindennapi életben minden buddhista ugyanazt az öt parancsolatot követi: ne ölj; ne lopj; ne hazudj; ne kövess el házasságtörést és ne részegeskedj!

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alfrojul.blog.hu/api/trackback/id/tr826138895

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

imori 2006.12.16. 09:06:38

Azt írod, hogy az emberek azért szenvednek, mert soha nem elégedettek azzal amilyük van. Szerintem, abban a pillanatban, ha az ember nem akar tovább fejlődni, céltalanná válik és az élete erősen elértéktelenődik. Félre ne érts, én nem elsősorban az anyagi javak üldözésére gondolok, hanem akár az erkölcsi, morális fejlődésre is. Én viszonylag beszélgetek japán emberkékkel: az ő munkához való hozzáállásukban nincs benne az, hogy elégedettnek lenne, mert abban a pillanatban, hogy ő elégedett az elért teljesítménnyel, az a további, esetleges extra fejlődés rovására megy. Szerintem helyesebb valahogy úgy megfogalmazni, hogy a mohóság az állandó megfelelési kényszer, a felelősségek fel nem vállalása okozhatja a boldogtalanságot.

ametiszt 2006.12.16. 12:36:12

az elégedetlenség nem ilyesmire vonatkozik,ne így értsd... az a baj,ha valaki egész életében mást szeretne,többet,mint ami van,de nem tesz érte semmit..csak várja a csodát...csodák pedig nincsenek természetes,hogy a fejlődés útja ez ,de nem a céltalan,feladat nélküli vágyakozás az embernek tennie kell minden jellegű fejlődés érdekében,legyen az testi,lelki,anyagi,gondolati...
süti beállítások módosítása