Egy norvég városkában kiegyensúlyozott családi életet él Helmer feleségével, Nórával és gyermekeivel. Soha nem éltek fényűzően, de nem is szűkölködtek. Nóra ugyan nem tud a pénzzel bánni, de Helmer mindent gondosan beoszt, és így adósságba még sohasem keveredtek. Helmer életében az a legfontosabb, hogy a család híre, neve tiszta legyen, és hogy Nóra, az ő kis madárkája állandóan csicseregjen, mindig jókedvű legyen. Nóra mindenben eleget tesz ennek a kívánságnak, dalol, nevet. Csak néha - amikor férje nem látja - futnak össze ráncok a homlokán, gondterhelten számol. Évekkel ezelőtt nagy beteg volt, az orvos egy déli utazásban látta a gyógyulás egyetlen módját. Nóra, hogy mentse férjét, nagy kölcsönt vett fel. Helmer meggyógyult, Nóra pedig kuporgatott fillérekből fizetgeti vissza a kölcsönt. Már csak az utolsó részlet van hátra, és akkor Nóra valóban boldog és önfeledt lehet. De ezt az utolsó részletet sohasem sikerül visszafizetnie. Karácsony napján hívatlan vendég érkezik Krogstad a lecsúszott jogász, aki a pénzt egykor kölcsönözte. Nem a pénzért jött. Arra kéri Nórát beszéljen férjével, hogy tartsa meg őt alkalmazotti sorában. Krogstad régebben aláírást hamisított ezért nem akarja az új igazgató Helmer állásban tartani. Nóra nem tud segíteni. Krogstad figyelmezteti, hogy az ő kezében is van fegyver. Nóra a váltó alá édesapja nevét hamisította. Ha Helmer felmond egy levélben mindent felfed. Krisztina, Nóra barátnője - Krogstad egykori szerelme - megpróbál segíteni, de későn, mert a férfi a mindent leleplező levelet már bedobta Helmerék levélszekrényébe. Nóra Rank doktortól a család régi barátjától kölcsönözhetne pénzt, hogy lerója az adóságát. Rank halálos beteg és bevallja Nórának, hogy szerelmes belé. Ebben a helyzetben Nóra nem kérhet segítséget a doktortól. Elveszett. Nóra megunja a hazugságot, mélyebb, igazabb emberi életet akar élni, tiszta szívvel és emelt fejjel. Elhagyja férje házát, gyermekeit. Munkát és helyet keres a társadalomban, hogy független emberként élhessen. Rendezői előszó: HENRIK JOHAN IBSEN: NÓRA MIT GONDOL EGY MAI NÓRA? Mihez kezd egy ma élő rendező, - ha történetesen nőnek született - egy tizenkilencedik századi nőalakkal, ezúttal Ibsen; Nórájával? Azokkal a súlyokkal rakja tele képzeletbeli bőröndjét, amelyeket saját maga és a kortársnői cipeltek. Mit tesz, mit gondol egy mai Nóra? S miért? Ibsen Nórája, a tizenkilencedik századvég lázadó nőalakja legendássá vált bőröndjével kilép a biztonságos "babaházból", az édes csicsergéssel teli, de kiüresedett házasságából, a méltatlanná vált férj mellől a jéghideg külvilágba. Meg akarja tudni magáról, mit ér valójában, s boldogul-e egyedül is. Nóra tizenkilencedik századi eredetije magányos hős. Társnői számára a polgári házasság az egyetlen lehetséges karrier. Nincsenek még kitaposott utak az értelmiségi pályák, az egyetemek felé. Csak a nincstelen proletárasszonyoknak és földet túró parasztnőknek van megengedve, hogy úgy dolgozzanak - látástól vakulásig - akár a férfiak. Nórára akkoriban kívülről rázárták az ajtót. Miről beszélhet nekünk Ibsen Nórája manapság, a huszonegyedik század Magyarországán? Lehet-e "újra olvasni", szólhat-e rólunk, hozzánk egy olyan korban, amely annyira különbözik a nagy norvég drámaíró világától? A házasságok ma, ha nem is kisebb fájdalommal, de könnyebben bomlanak. A repedések az emberi kapcsolatokban ma is szinte észrevétlenül hasadnak tovább. Nem vagyunk jobbak, megértőbbek és bölcsebbek. S amit a legnehezebb tudomásul vennünk: NEM VAGYUNK BOLDOGABBAK. A "babaházak" ajtaján a zár gyakran mintha nem kívülről, hanem belülről záródna... A mai nőknek joga van a férfiakhoz hasonlóan helytállni, "odakint". S persze az otthon falai között is. HOL KÉSIK A BOLDOGSÁG? A mi kortárs Nóránk nem harcol "odakint" a külvilágban. A babaházban marad. Így dönt... Így alakul a sorsa. Így alakítja. Egy férfi oldalán szeretne mindent elérni, amire vágyik; a legszebb, legelegánsabb házat, a sikert, pénzt, presztízst. A város "first lady"-je, első asszonya akar lenni - a feleség jogán. Küzdjön meg a férfi mindazért, amit ő magának álmodott... Hálából élethűen játssza a gyerekasszony szerepét erősnek álmodott férje oldalán. De egy napon észre kell vennie, hogy semmisem az, aminek hitte. Sem a férfi nem olyan gáncstalan lovag, sem a siker, a csúcsra jutás élménye nem olyan édes... S Nóra, a huszonegyedik századi is veszi a bőröndjét és elindul a "babaházból" a jéghideg külvilágba, hogy megtudja magáról, mit ér valójában, s boldogul-e egyedül is. Több mint egy évszázad telt el, hogy Ibsen Nórája először útnak indult. A mai Nóra nem olyan gyanútlan, nem olyan vétlen, de az útja most sem lesz könnyű. A bőrönd most is súlyos... Szántó Erika rendező Henrik Ibsen NÓRA színmű két részben Premier dátuma: 2006.12.02 Fordította: Kúnos László Szereposztás: Nóra: MOLNÁR JUDIT - Kisfaludy-díjas Helmer: MASZLAY ISTVÁN - Jászai-, Kisfaludy-, Szent István-díjas Lindéné: AGÓCS JUDIT Krogstad: JÁGER ANDRÁS Rank doktor: SZIKRA JÓZSEF Dajka: BENDE ILDIKÓ - Örökös Tag Díszlet: BUJDOSÓ NÓRA Jelmez: GLORIA VON BERG Rendezőasszisztens: HEGEDŰS ILDIKÓ Rendező: SZÁNTÓ ERIKA
