Szívem magányában érzem az elözvegyült köddel, esővel fátyolos alkony sóhaját. Rabindranath Tagore (Stray Birds, 1916)
2006.11.23. 18:44 alfroyul
8 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://alfrojul.blog.hu/api/trackback/id/tr536139024
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Manólány 2006.11.23. 19:02:24
Lelkem sóhaja tovaszáll, talán valahol, valamikor, valakire rátalál.
Selene 2006.11.23. 20:06:52
Szép a háttér, misztikus hatású. Puszillak, drága ametiszt...
Leonardo 2006.11.23. 20:07:06
De líraiak vagytok ma lányok!
Mitagadás szép is. Na és a kép is nagyon jó. Szép estét és nagyon jó éjjelt.
ametiszt 2006.11.23. 20:51:56
szia Seleném! mit jelent ez? itthon vagy máris?
köszönöm,Manóány!
ölellek
és te kedves Leonardo...neked is szép estét!
Selene 2006.11.23. 22:23:28
ametiszt...itthon vagyok, igen...:-))))))) Itthon:-)))
marisom 2006.11.23. 23:04:54
gyönyörű minden.Szép álmokat.
ametiszt 2006.11.23. 23:17:23
aludj jól marisom!
szép álmokat!
jó éjt!
Krisszta 2006.11.23. 23:42:24
Szép az idézet, és a kép is nagyon tetszik.
Szép álmokat!
