Ahol a madarak megvakulnak
A Himalája vidéke számos kultúra, nép és hagyomány olvasztótégelye.
Ezek évszázadok óta békében élnek egymás mellett. Kölcsönösen tisztelik egymást.
Az itt élő népek alapvetően két nagyobb vallási-filozófiai irányzathoz tartoznak. Vagy a buddhizmushoz, vagy a hinduizmushoz. Mindkét világnézet a VIII. század óta jelen van ezen a vidéken. Komoly fenyegetettséget csupán az utóbbi időben kellett elszenvedniük, főként a kínai elnyomástól, mely a tibeti népirtásért felelős.
A buddhizmus mélyen gyökerezik mind a nyugati részeken, Ladak, Szpiti és Lahaul környékén, mind kelet felé, Buthán, Szikkim, és Dardzsiling tartományaiban.
De elterjedt néhány északabbra fekvő nepáli körzetben, Musztang és Dolpo területén is.
A hinduizmus főleg a Himalája indiai részein uralkodó Pandzsáb és Garhvál tartományaiban, valamint Nepálban, aol békében megfér a buddhizmussal.
A vallási-filozófiai indíttatás néhol olyan erős, hogy például Ladakban nincs olyan család, melynek legalább egy tagja ne állt volna szerzetesnek. Mindkét világnézet a világegyetem atyjának és közepének a szent Kailasza hegyet tartja, hiszen innen erednek az Indus és a Cangpó folyók is. A Kailasza jelentése: istenek kristálya.
Egyes hegycsúcsok vallási okokból megközelíthetetlennek számítanak.
Ilyen a Kailasza, a Maccshapuccshar, a Kancsendzönga, az Ama Dablam, a Gaurisankar, a Sivling és még néhány óriás. Technikailag nem lenne különösen nehéz meghódítani őket, de az illetékes hivatalok meghajolnak a kolostorok akarata előtt, és nem adnak engedélyt ezeknek a csúcsoknak a megmászására.
A Kailasza fenséges piramisa 6700 méter magasra tör fel, a legnagyobb távolságból is jól látszik akár a zafírkék égboltba foglalt legtisztább kristály.
A Kailasza tetején a csillogó napfény olyan, mintha a hegy belsejéből törne elő.
A tibetiek szerint a fény olyan erősen verődik vissza a havas csúcsról, hogy minden madár , amelyik átrepül a csúcs fölött, azonnal megvakul. A Kancsendzönga neve tibeti nyelven azt jelenti, hogy a nagy havak öt szekrénye.
A harmadik legmagasabb alvó óriás , 8597 méteres masszív tömbje szinte falként magasodik Nepál határán. A hegymászók megközelíthetik, de a csúcs előtt néhány méterrel meg kell állniuk, nehogy megszentségtelenítsék.
A Himalája csúcsai csak 1882-től váltak a hegymászók célpontjaivá. Csaknem száz évvel később indult meg a túrázás, mint az Alpokban. Az első ilyen célú expedíciók W. Graham nevéhez fűződnek, aki Joseph Imdobennek, egy svájci hegyi vezetőnek a segítségével mászta meg a hegyeket. Ekkortól fogva a Himalája különlegesen csábító célként lebeg az emberiség szeme előtt. A Himalája vonulata egy gigantikus, 2500 kilométer hosszan húzódó ív, mely csaknem 250 kilométer széles, és a világ legmagasabb hegyei alkotják.
Szanszkrit nevén Hima Álaja , azaz a hó birodalma.
Vajon hogyan keletkezett ez a birodalom?
részlet a Szélparipa című könyvből...és az egyik legkedvesebb tibeti dalom...
