Az imamalmok ösvényein
Ha végigjárjuk a Himalája völgyeit, láthatjuk, hogy az itt élő népek minden képzeletet felülmúlóan változatos imaeszközökkel rendelkeznek.
Építettek sztúpákat, amik a világmindenséget és a Földet jelképezik, és sokban hasonlítanak a kis hegyi kápolnákhoz, melyek útjelzőként is szolgálnak.
Vándorok ezrei emeltek az elhagyott hegyi ösvények mentén kődarabokból épített mani-falakat, amiket domborművek és szobrok díszítenek. Vannak imamalmok, amelyekre mantrákat, misztikus szótagokat vésnek.
Az imamalmok többfélék is lehetnek. Léteznek hatalmas hengerek, amiket csak több ember együttes ereje tud megforgatni. Vannak olyanok, amiket vízzel, vagy széllel hajtanak, és olyanok is, melyeket a lámpásokból, vagy kéményekből felfelé áramló meleg levegő forgat.
A levegő mozgásával, a szél erejével imazászlókat lengetnek annak érdekében, hogy a zászlókra festett mantrák mindig az ég felé szálljanak.
Készítenek még egészen kicsi, kézzel hajtott imakerekeket is.
Ezekre csontból, fából, ezüstből vagy kőből súlyokat erősítenek.
A mindenütt megtalálható csortenek a hegyi utak legveszélyesebb pontjain emelkednek.
Ezek kúp alakú ereklyetartók, csak néhány méter magasak.
Szerkezetük mégis a világmindenséget és a Földez hivatott felidézni.
A csorten alapja a Földet képviseli. A félgömb alakú törzs a víz jelképe. A kúp formájú csúcs, amit tizenhárom gyűrű alkot, a tüzet jelenti.
A tetején a félhold a levegő szimbóluma.
Legfelül a nap a megközelíthetetlen magasságban lévő űrt fejezi ki.
A csortent mindig az óra járásával megegyezően kell kőrbejárni.
A mani-falak mellett a baloldalon kell elhaladni.
Amikor a vándor egy csortent, vagy egy mani-falat megkerül, hangosan végig kell mondania az összes fohászt, amit ezekre véstek.
A legelterjedtebb mantra, amit szinte mindenhová felvéstek, festettek, és minden vallási ceremónián elmondanak, egy szanszkrit mondat: Om mani padme hum. Tibetiül kicsit másként szól: Om mani peme hung.
A tibetiek szerint a mantra magától Istentől ered, és varázsereje számtalan rejtett jelentésben ölt formát.
A legtöbben nem ismerik a mantra teljes jelentését, mégis a legnagyobb odaadással kántálják.
Ami igazán számít, az a hit és az összpontosítás, miközben az ember a mantrát mondogatja.
A légzés és a hangsúlyok segítségével az ember tökéletesen uralni tudja a testét és a szellemét.
A mantra belülről eredő mély muzikalitása azért olyan hatékony, mert apró rezgéseket bocsát ki.
Bármily valószínűtlennek tűnik, mégis igaz, hogy a lámák meghökkentő teljesítményekre képesek a testükkel és a szellemükkel, annak következtében, hogy a helye ritmusban lélegeznek, s folyamatosan mormolják magukban a mantrákat.
Egy nyugati ember számára nagyon nehéz megérteni az itteni népek világnézetének mély értelmét. Az ő felfogásuk messze esik a miénktől, életritmusuk idegen tőlünk.
A fenségesen vad földrajzi környezet sem hasonlítható ahhoz, amit mi ismerünk.
Az itteni emberek vallási érzelmeinek, azok külső és belső megnyílvánulásainak ihletője és forrása a rendkívüli környezet.
A Himalája a különbözőségek birodalma. A tibetiek által természetesnek tartott , számunkra azonban ismeretlen jelenségek tudományos tanulmányozása még számos meglepetést tartogat.
(részlet a Szélparipa című könyvből)