Jó éjszakát Késő van. Talán aludni fogok. Mielőtt behúnynám a szememet, Nehezen szerzett nyugodalmamat Szeretném megosztani veletek, Testvéreim a végtelen világban. Ma kiderült, ma csillagokat láttam, Ma rendet láttam, és harmóniát. Mielőtt behúnynám a szememet, Elvégzem még ezt a vigiliát. Ajtótokra varázs-jelet vetek. Leborított lámpámat: lelkemet Ajtóitok előtt meghordozom, Halkan, halkan, lábujjhegyen megyek, S magam módján talán imádkozom: Aludjatok, szépet álmodjatok. Gyermek ne ríjon, anya ne remegjen, A lány lássa meg első kedvesét, Az öregek hadd kalandozzanak Emlékeik honában szerteszét. A férfi lássa célnál önmagát. Jó éjszakát, jó éjszakát. *** Ez itt a magányosság erdeje. Itt én vagyok csak, én és valaki, valaki, akit nem is ismerek. És aki mégis, mégis elkísér, akármeddig megyek. Valaki, akit mégsem ismerek. S van itt egy álmom: különösen szép, és különösen mégis fáj nekem: Valaki egyszer majd elémbe lép, és megfogja két tévelygő kezem, lecsókolja két könnyező szemem... Valaki majd az életembe lép, aki százszor több, mint az életem. Van itt egy álmom: különösen szép, és különösen, mégis fáj nekem.... Ez itt a magányosság erdeje. Itt én vagyok csak, én és valaki, Valaki, akit nem ismerek, és akiről még tudnom sem szabad: Bár jobban szeretem, mint magamat. Wass Albert