Radnóti Miklós: SZERELMES VERS AZ ERDŐN Olyan ez az erdő, mint szíves kedvesed, ki kétfelé nyílik fektében előtted és mégis körülzár s őrzi életedet kemény karikában; úgy őrzi, hogyha nősz, csak fölfelé nőhetsz, mint fölfelé nő itt ez az erdő s köszönt napos kalappal! S olyan kedvesed is, mint itt ez az erdő, hol árnyékkal foltos csöndben fagy a gyanta, de mégis dalolós ragyogás vonul át, ha fölébred a szél s megfujja a lombot; a szerelem téged is így ragyog által s vigyázó keze óv sűrü bajoktól! 1934. február 23.
2006.09.29. 13:32 alfroyul
2 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://alfrojul.blog.hu/api/trackback/id/tr876139415
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Blue Ocean 2006.09.29. 13:34:30
Gyönyörű délutánt Neked!
Puszi!
Cila 2006.09.29. 18:13:19
szeretem Radnótit ,de nem minden versét értem.
Szép napot és estét kívánok!