Nagy Norbert Egyedül Száz határon túlnan, s innen, ki jobb nálam, senki sincsen. Én azt hittem, ha jó leszek, jó lesz az is, ki rám nevet. S hogyha szeretek és bántok, marásomtól magam fájok. Nagyon fájhat hát az Isten, ha nem látszik könnyeimben. Körbeölelnek a rosszak, öleléssel megmotoznak. Egymáshoz beszél, sustorog ezer meg egy gonosz torok. Olyan jó, mint én vagyok, nem voltak csak angyalok. S néma társsal, mint az Isten - száz határon túlnan, s innen -, oly egyedül senki sincsen.
