Gámentzy Eduárd
Valamit mondanék
Valamit mondanék halkan,
Belesúgnám Isten fülébe!
Úgy, hogy más senki ne hallja,
És ő is csak épphogy megértse.
Mondanám szelíden, lágyan,
Ahogy a búzamezők dőlnek.
Ahogy a kalász suttogja
Háláját az éltető földnek.
Hát én is úgy… lehajtott fejjel,
Mint sötét fenyvesek virága,
- Vágyom a fényre - a szóra!
S akkor, már nem éltem hiába.
köszönöm drága krizo,hogy ezzel a szép verssel ébresztettél ma...