De finibus bonorum
Milyen jó lënne meztelen
heverni fényës füvekën
mint a ló úgy fetrëngni benne
s ha sürgető dolgunk së lënne
milyen jó lënne gyermëkëm
kettesben ülni a hëgyën
szagolgatni piros bogáncsot
játszani lepkét s medvetáncot
milyen jó lënne kedvesëm
látni hogy ëgyszër mëgjelën
félig hunyt szëmeim előtt
mint poszméh fény és árny között
milyen jó lënne estelën
ëgyütt ülnünk a kövekën
míg vörös víz lábunkra csap
kéz kézën s földbe tér a nap
s milyen jó lënne éjjelën
szunnyadni duzzadt kebledën