A téli hideg idő után alig tudjuk kivárni az első tavaszi napsugarakat. Viszont szinte minden évben ilyentájt, május elején - közepén, a napocska ha mutatkozik is, csak rövid időre mutatja magát. Az idén se nincsen ez másként. Bizony hideg van, újra melegebben kell öltözködnünk.
A népi hagyományok ismerői és tisztelői, de elsősorban a gyümölcsfákért, szőlőültetvényeikért aggódó gazdák ilyenkor legjobban a fagyos szentektől tartanak.
Május 12én, Pongrác, 13-án Szervác és 14-én Bonifác van, ők hárman, valamint 25-én Orbán tartozik a fagyos szentek közé.
A fagyos szentek elnevezés utal arra, hogy a népi megfigyelés szerint a tavaszi meleg napok ekkor hirtelen hidegre változhatnak, az időjárás szeszélyessé válik, nem ritkák az éjszakai és a reggeli fagyok.
Számos helyen úgy tartják, hogy ekkor érnek ide a jéghegyek, s a három szent nagy károkat okozhat a gyümölcsösökben, a szőlőskertekben és a veteményes kertekben. Ha ezekben a napokban valóban hideg van, vagy nagy hideg várható védekezésül füstölni szoktak a kertekben.
Egy kalendáriumi regula szerint:
"Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyosszentek,
Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!"
A meteorológiai megfigyelések elemzései bebizonyították, hogy a fagyosszentekre vonatkozó néphit nem légből kapott állítás. Alapja, hogy május elején nagy a valószínűsége a sarki hideg légtömegek betörésének, az ezzel járó derült időnek és az éjszakai lehűlésnek. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy minden évben fagy lenne ezeken a napokon, csak azt, hogy a múlt tapasztalatai alapján többször fordul elő erős lehűlés, mint az időszak előtt vagy után.
Borús Rózsa utal arra, miért ruházta fel ilyen szereppel a három szentet a néphagyomány:
„Pongrác kánikulában, subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig, agyoncsipkedték a szúnyogok. Ezért haragszanak ránk, emberekre, s évről évre visszatérnek, hogy bosszantsanak bennünket.”
Szervác és Pongrác alakjához időjárás-jósláson kívül életükről, legendáikról kevesen tudnak részleteket. Pedig mindketten kitüntetett alakjai a szentek körének!
A naptárban első helyen álló Pongrác – aki a néphit szerint a vetést védi a fagy ellen – a Diocletianus-féle keresztényüldözések vértanúja volt a IV. században. Római sírjánál a hamis eskü elleni bizonyítási eljárásokat folytattak le.
Másnap, május 13-án Szervácra emlékezik a katolikus egyház, aki életében leginkább egyházbölcseleti tevékenységével vált ismertté. Legendái azonban igen „kalandosak”: állítólag egy alkalommal Attila ejtette őt foglyul, s a rabságban egy sas őrizte Szervác álmát.
A májusi fagyok utolsó napja május 25-e, Orbán napja. A szőlősgazdák nem Orbán miatt rettegnek, hanem azért mert az e napi fagyok tönkretehetik akár az egész év munkáját is. Hívő ember ilyenkor védelemért folyamodott: kápolnát emelt, fogadalmi szobrot állított Szent Orbánnak a pincéknél, vagy a szőlőhegyen, és körmenettel tisztelték meg a védelmező szentet.
A fagyos szentek jelenségével Magyarországon részletesen Hegyfoky Kabos foglalkozott, kinek A május havi meteorológiai viszonyok Magyarországon című munkája 1886. jelent meg a Természettudományi Társulat megbízásából.
Népi hagyomány, vagy pedig meteorológiai zűrzavar, nekünk szerintem teljesen mindegy, hideg van, fázunk, és persze uborkát, babot és paradicsomot többnyire majd fagyos szentek elmúltával ültessünk és a palántákkal is várjunk még.
