ma a reggeli meditáció után kicsit elméláztam a múlton...az életemen...mindazon ,ami megtörtént,és azon is,ami nem...holnap lesz a születésnapom,kaptam egy hatalmas cserép orchideát...gyönyörű...de valami hiányzik...az anyám...a lányom...és ezt csak én tudom,ezt csak én érzem itt benn...hogy fáj...és sosem tud elmúlni...pedig én mindent megtettem,hogy jobb legyen...ez nem rajtam múlik...el kell viselni...ki kell bírni...hát viselem...birom...
