szerelmünk örök... múlt eonok csiszoltak hozzád Kedvesem.. kőbe vésett arc... tekinteted ivódott lelkem földjébe.. ölelő karod árnyáka betakarja megkövült szivem... szorítassz miként arcod örök mosolyát fedő anyaföld... egymást ölelve míg lepereg az időnk- élni jó volna...
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
