VALÓSÁGOS ÁLOM Álmomban forrás voltál,fényesen gyöngyöző, fáradt,szomjas vándorokat felüdítő. Szerettem volna inni,felfrissülni tőled, de hiába mentem,el nem érhettelek. Majd árnyas erdő voltál, hűs és nyugtató, forró,lázas napsugarakat békés-szelidítő. Pihenni akartam, elcsendesülni végre, de poros, kiégett utamnak nem volt vége. A lágy fuvallatú szellő is te voltál, s mindenkinek enyhülést,vigasztalást adtál. Lázas, égő arccal vágyódtam utánad; most is kereslek,kutatlak,miért nem talállak? Félek a valóság még borzasztóbb lesz: álmodom inkább tovább,fel ne ébresszetek!
