Szabó Lőrinc A törvénytelen szép Ahogy repül az élet, évre év, egyre kevésbé tudom, mi a szép, egyre kevésbé értem magamat, hogy régen csak bizonyos arcokat hittem annak, csak ilyen vagy olyan szemet, szájat; mintha nem is magam ítéltem volna, hanem más, aki értelmetlenül válogatta ki a vonzót s rútat, s megszegényitett. Aztán elhagytam a törvényeket s most türelmesebb, gazdagabb vagyok: előre látom a pillanatot, mely olt vagy gyújt, s a lelket, jellemet, a belső formát. Milliméterek összhangja szabta, ki tessék, ki nem? Ma sok egyéb is; és a szerelem, ahogy tanít idő s tapasztalat, egyre szebb lesz és titokzatosabb.
2006.01.18. 14:28 alfroyul
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://alfrojul.blog.hu/api/trackback/id/tr486141453
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.