„A fa nem siratja lehullott leveleit.” (Japán közmondás) Naga mester fiatalkoráról keveset lehetett tudni, tanulóéveiről meg szinte soha senkivel nem beszélt. Megesett azonban egyszer, hogy tanítványainak az ő egykori mesteréről beszélt el egy történetet. A fiatal Naga egy kis kerten dolgozott, mivel tudvalevő volt, hogy a kolostorba hamarosan tiszteletreméltó vendégek érkeznek Japán egy távoli vidékéről. Az öreg zen szerzetes meghagyta neki, hogy időben legyen kész a kerttel, s az váljék olyan tökéletessé kezei közül, mintha maga Buddha teremtette volna oda. Az idős mester egy kis fal mögül tekintett néha fiatal tanítványára, aki hetek munkájával lelkiismeretesen rendbe hozta az elhanyagolt ligetet. A tavat megtisztította a burjánzó növényektől, hogy tükrén megcsillanhasson a gyengülő nap még mindig szikrázó fénye. A fákra és tarka bokrokra egyaránt nagy gondot fordított, minden a tökéletes rend és harmónia érzését sugározta magából. A fiatal szerzetes még arra is ügyelt, hogy a kis járóköveket megtisztítsa – most azok simák voltak és egyenletesek. Dolga végeztével összeszedte a lehullott őszi faleveleket, majd a kerten kívül el is égette azokat. Idős, bölcs mestere a kőkerítésre támaszkodva figyelte a pihenő Nagát, majd azt mondta: „Dicséretes munkát végeztél ifjú tanítványom. Valóban gyönyörű lett! De nem feledkeztél e meg valamiről? Nem hiányzik e valami innét?” Naga mester értetlenül meredt a ráncos arcra, kutakodva leste a mindent látott éjfekete szemek titkait. „Segíts át a kerítésen, ifjú Naga! Megmutatom neked, hogy miről is feledkeztél meg a nagy munkád közepette.” Naga mester rövid habozás után átsegítette az idős mestert a kerítésen, majd döbbenten nézte, amint az odalép minden egyes fához a kertben, és korát meghazudtoló módon vadul rázni kezdi azok törzseit. A tökéletes és tiszta kertet beborították a színesebbnél színesebb levelek szédítő kavalkádja, szivárványtakaróval borítva be a füves földet. „Így” mondta az öreg „Most már visszasegíthetsz.” -A kertben töprengvén egy dolog vált eddig világossá előttem: a természetben minden gyönyörű – mondta Naga mester.
