a ♥ kõ ♥ ragyogása

Egy nagyon kedves barátom lett ma 55 esztendős.Sok mindent megéltünk mi együtt, volt benne zivatar és szivárvány.De az élet ilyen,és mi elfogadtuk egymást olyannak,amilyenek vagyunk.Jó,hogy áll mellettem valaki, aki sallangoktól mentesen képes tükrömmé válni.Én pedig vagyok az ő…

Szerelembe esés vagy emelkedés? Egy könyvben találtam rá a szerelembe emelkedés fogalmára. Tetszik. Hogy miért az esést használjuk, megvan az oka: általában azt éljük meg. De lehet emelkedni is... Egy kicsivel több tudatosságot igényel. Én most nem magyarázom a két jelenség…

Amikor anyám beteg lett,kórházba került,és a hátralévő idejét ott töltötte.Négy éves voltam. Látogatni nem lehetett. Megtanultam írni és olvasni.Nyomtatott nagy betűkkel írtam a leveleimet és rajzoltam,szineztem.Egy ideig gyönyörű rajzok érkeztek tőle és versek...aztán ez…

Gyerekként nagy gyűjtögető voltam. Mindenem volt: csokis papír-, bélyeg-, régi pénz-, szárított virág-, falevél-, képeslap,szalvéta... stb. Volt emlékverses és dalos füzetem, naplóm, rengeteg emléktárgyam, csecsebecsém. Mindennek kijelölt helye volt, és tökéletes rendet…

A boldogsághoz vezető legrövidebb út az önismeret. A tegnapi napom nagy részben erről szólt. Egész nap itthon voltam, sokat olvastam, és hallgattam a saját gondolataimat. Először azt akartam írni, hogy hallgattam a csendet. Szebben hangzik, de nem valós állítás, mert a külső…

A világ változik...és vele az igények...Valamikor ez a szerkezet elégítette ki a korral haladó hölgyek vágyait.Hogyan hatna ma a látványa?

Már akkor is szerettem repülni.Mióta az eszemet tudom,imádtam a repülés minden formáját.Apám vitorlázó repülő volt,és repültünk,egészen a kék égig.Aztán már elég volt,ha lehunytam a szemem,és máris repültem,ahova csak nekem tetszett.Amikor anyám meghalt,néhány évig a…

Ma reggel 8 óra után vadlúd csapat húzott el a Duna felé.Picivel később felfedeztem a kertben az első apró hóvirágot.Igaz,még a hó és jég maradványait páncélként viseli,dacolva a faggyal,mégis itt...Ez pedig azt jelenti, jön a tavasz.Valahol...

Leonard Cohen...akit soha nem tudok megunni...Imádom a hangját, a dalok hangulatát...Ravaszabb, bizsergetőbb, egyre nagyobb csendet kérő... A végtelenségig tudom hallgatni.

Vagy inkább önmagammal. Telezsúfolom, gyorsan fogyasztom a perceket. Sokszor hihetetlen, hogy egy napba mennyi minden belefér. Hány színtér, arc, érzés... És mégis mennyi mindenre nem marad idő.Élesre állítottam a fókuszom, így elmosódik a háttérkép. Bár nagyon szép.…