HTML

a ♥ kõ ♥ ragyogása

Friss topikok

  • Dédike: Szia! Végre megtaláltalak! Régóta nem tudok rólad semmit, Sok puszi neked így ünnepek közt. A fec... (2014.12.29. 16:51) két adomány
  • csillagvíz: Szia! Te is itt vagy??:) De jó, csak azt nem tudom hol lehet itt ismerősöket keresni, főleg régi ... (2014.08.28. 18:48) egyedül
  • evimami: Most jöttem Győrből. Jó érzés volt, hogy egy hétig szükség volt rám Robi mellett. (2012.01.20. 20:27)
  • mindenamikell: Boldog Karácsonyt Kívánok! (2011.12.25. 16:43) karácsony
  • csillagvíz: Öllellek titeket:) (2011.12.24. 20:31) ha...

a 22-es csapdája

2008.08.16. 16:06 alfroyul

a légifotó Pest egy kicsiny szegletét mutatja

itt születtem, itt éltem

rajta van a házunk és az iskolám is

81-ben azonban úgy hozta a sors,hogy Győrbe költöztem,azóta itt élek

a szüleim azonban Pesten maradtak,és hiába volt korábban bármilyen ésszerű indokom arra,hogy költözzenek ők is,mindig az volt a válasz,hogy "majd...ha megöregszünk"

nos...ez bekövetkezett

megöregedtek,mindketten 80 évesek

apám az utóbbi 2 hónapban totálisan lerobbant,lefogyott,nincs ereje,nem lát,nem tud menni

világ életében egy izgő-mozgó ember volt,aki mindig csinált valamit,éjszakákon át olvasott

most a lakás rabja és nem lát,olvasni nem tud

nevelő anyámnak agydaganata van,és a betegség már áttétes a testében

(nem hangsúlyoznám,hogy nevelő,hiszen sosem tettem,de most ez is fontos szempont )

néha nem tudja,mit beszél,nem az csúszik ki a száján,mint amit mondani akar,néha elfelejt mindent,

még a nevét is és azt is,hogy hol lakik,tehát utcára már régen nem mehet

ebben a helyzetben úgy vélem,eljött az az idő,hogy már napi szinten kell gondoskodni róluk

engem a munkám ide köt,nem mehetek naponta oda,és ha baj van,nem ugorhatok éppen át a szomszédba

ezért a nyár elején rá akartam őket venni arra,hogy költözzenek ide

a lakásukra találtam vevőt,itt találtam nekik hozzánk közel egy minden szempontból megfelelő lakást

az utolsó pillanatban az apám lefújta az egészet

közben egy idegen vásárol nekik,aki elveszi a pénzüket,az apám nem tud a kádba belépni,tehát nem tud fürödni,a lakást nem képesek rendben tartani stb...

és miért???

és ez az,ahol az ész megáll,és tehetetlen vagyok

valaki a családból,aki kiszámíthatatlanul,a hangulata szerint viselkedik ,és akkor éppen olyan hangulata volt,hogy nekem akart ártani,

valami rosszat akart mondani rólam,és hát mondott

a már akkor is beteg nevelőanyámnak azt mondta,hogy ne bízzon meg bennem,mert én biztosan nem fogok gondoskodni róla

ezzel az illető nekem akart ártani,de közben a két öreget hozta végképp lehetetlen helyzetbe,ugyanis most,amikor már minden el volt rendezve,és nekik csak be kellett volna ülni egy autóba,hogy elhozzuk őket az új otthonukba,a nevelőanyám közölte,hogy nem megy sehova,mert ő nem bízik bennem,biztosan nem fogom őt ellátni...mert ezt neki XY megmondta...

(ezt bezzeg megértette és nem is felejtette el,mert ezt neki az mondta,akit a világon a legjobban szeret)

próbaképpen az apám megkérte az illetőt,hogy had költözzenek hozzá,és gondoskodjon róluk,

ha már bennem nem bízhatnak

ő természetesen hallani sem akart ilyesmiről,fogta a gyerekét és elhúzta a csíkot...

ennyi a történet

most naponta kb. hússzor telefonálok rájuk, amikor csak tehetjük,elmegyünk hozzájuk és segítünk,amit éppen lehet

de ez semmi,nekik napi segítség kellene már,amit azonban a távolság miatt nem adhatok meg

ha itt felrúgok mindent,itt hagyom a munkámat,akkor a családom megy tönkre, hiányozna a fizetésem

ezt sem tehetem...

tudom,ebben nincs tanács,nincs segítség, nekünk kell valahogy mégis meggyőzni őket,vagy kivárni türelemmel,míg az életet még nehezebben viselik el,és egyszercsak úgy döntenek,mégis eljönnek...

nagyon nehéz ezt tétlenül szemlélni

apám szeretne egy négy kerekű elektromos biciklít,amivel közlekedhet

értem én,szeretne kimozdulni a fogságból,de nem lát...ami azért a közlekedéshez kellene

megígérte,hogy csak egy meghatározott útvonalon fog közlekedni,ami talán biztonságos,minimális autóforgalommal

ma megvettem a biciklít,kedden szállítják neki innen Győrből

és innentől lehet izgulni,hogy le ne essen róla és ne menjen egy autó alá sem

háááát...ilyesmik gyötörnek,és hiába látom a megoldást,az nem tőlem függ

hiába tennék meg mindent,nem lehet,mert valami esztelen ,értelmetlen makacsségba ütközöm folyton

Szólj hozzá!

Címkék: pergó-percek

A bejegyzés trackback címe:

https://alfrojul.blog.hu/api/trackback/id/tr286136930

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása