Mi az advent?
A szó latin eredetű, jelentése: eljövetel, megérkezés, az Úr érkezése.
A katolikus egyházi év része, a Karácsonyra való előkészület ideje, kezdete András naphoz, szent András apostol ünnepéhez (nov.30.) legközelebb eső vasárnaptól dec. 24-ig tart.
Első nyomai az V. században már fellelhetők, általánosan a VI. században terjedt el, mai formájában VII. Gergely pápa (1073-1085) rögzítette.
Bod Péter ref. lelkész, egyházi és történetíró ezt írta a 18. század közepén:
"így neveztetnek a mostani rendtartás szerént a karácson előtt való négy hetek. Régen voltanak hat hetek a Szent Márton napjától fogva, aholott kezdi most is a görög eklézsiában, négy hetekre szoríttatott ilyen fundamentomon, mert a Krisztusnak négy adventusa, eljövetele vagyon.
1. Midőn a testben megjelent.
2. Midőn a szívbe beszáll és az embert megtéríti.
3. Midőn halála óráján elmégyen az emberhez.
4. Midőn eljő az utolsó itéletre.
Rendszerint kezdődni szokott Szent András napján."
Régen éjféli harangzúgók jelezték az advent kezdetét, egyben az egyházi év megnyitását is.
Egykoron a vallásos emberek szigorú böjtöt tartottak ezen idő alatt.
Advent a különleges Mária-kultusz ideje is. Erre utal a december 8-i szeplőtelen fogantatás ünnepe és a sok helyütt minden hajnalban Mária tiszteletére elmondott Rorate-mise (angyali vagy aranyos mise).
Advent idején a leghosszabbak az éjszakák, meglehetősen jó alkalmat adva a varázslásra. Az egyház ezen időszak szentjeinek segítségül hívását ajánlja. (András, Borbála, Luca, stb.)
A néphit kapcsolatba hozza saját mágikus várakozásait az említett szentekkel, de nem csupán a vallás tanítása alapján, hanem mágikus hatalmat is tulajdonít neki.
Advent időszakához kötődik a nálunk is ismert szentcsalád szálláskeresése és az adventi koszorú.
A szentcsalád szálláskeresése úgy történik, hogy a karácsonyt megelőző kilenc egymást követő napon házról házra viszik a szentcsalád képét és előtte ájtatosságot tartanak.
Advent időszakához is kötődő hiedelmek, babonák pl.:
Az eladósorban levő lány a hajnali misére való első harangozáskor a harang köteléből három darabot tépett, amit aztán a hajfonó pántlikájában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen.
Az Alföldön volt szokás, hogy a hajnali misére való harangozáskor a lányok mézet vagy cukrot ettek, hogy ettől édes legyen a nyelvük, s mielőbb férjet "édesgessenek" magukhoz.
Erdélyben volt szokás, hogy a hajnali mise ideje alatt az összes ajtót, ablakot zárva kellett tartani, mivel ilyenkor a boszorkányok állati alakot öltenek, házakba, ólakba próbálnak jutni, s ott rontást okozni.
Az Ipoly mentén járta az a hiedelem, hogy az elázott pénz Advent idején tisztul.
Salgótarján környékén azt tartották, hogy ilyenkor tüzes emberek jártak, kiknek a szájukból tűz áradt. Az ilyen tüzes emberek ellen a néphit szerint olvasóval (rózsafüzér) lehetett védekezni.
Az adventi koszorú egy felfüggesztett, fenyőágból font koszorú, négy gyertyája közül advent minden vasárnapján egyet-egyet meggyújtanak, miközben szent énekeket énekelnek.
Az adventi gyertyák jelentései:
1. Jézus megtestesülését jelenti
2. Jézusnak a szívünkbe érkezését jelenti
3. a halálunk órájára figyelmeztet
4. Jézus visszajövetelét, az ítéletnapot jelenti.
